A kőolaj dollárban történő kereskedésének jelenlegi rendszere valójában az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti tárgyalások eredményeként született meg a hetvenes években.
Ennek hátterében számos tényező állt, de az egyik legfontosabb az volt, hogy az amerikai dollár a világ legszélesebb körben használt tartalékvalutája.
1971-ben az Egyesült Államok meghirdette a Nixon-sokkot, felfüggesztve a dollár aranyra váltását.
Ez azt jelentette, hogy az amerikai dollár mögött már nem volt arany, és annak értéke a piaci erőknek megfelelően ingadozott.
Ebben az időszakban az USA módot keresett a dollár értékének védelmére és a világkereskedelem elsődleges valutájaként való megtartására.
1974-ben az Egyesült Államok egy Szaúd-Arábiával kötött titkos megállapodás révén egy rendszert hozott létre, amely a dollárt használja a kőolaj-kereskedelem fizetőeszközeként. E megállapodás értelmében Szaúd-Arábia beleegyezett, hogy csak dollárt fogad el kőolajexportjára, cserébe pedig az USA megígérte, hogy katonai védelmet nyújt a szaúdi királyi családnak.
Ez a rendszer továbbra is fennáll, és más nagy olajexportőrök is követték a példát, és a dollárt használták az olajügyletek valutájaként. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az USA-dollár továbbra is fontos szerepet töltsön be a világgazdaságban.
Ezt a rendszert azonban kritizálták is. Egyes országok és megfigyelők azt állítják, hogy ez a rendszer túlzott gazdasági előnyökkel jár az Egyesült Államok számára, és az olajexportőröket az Egyesült Államok politikai és gazdasági nyomásának teszi ki. Szintén kritika éri, hogy ez a rendszer korlátozhatja a nemzetközi pénzügyi rendszer sokszínűségét azáltal, hogy korlátozza más valuták fizetőeszközként való használatát az olajtranzakciókban.
A petrodollár rendszer egy olyan rendszerre utal, amelyben az olajexportőrök olajértékesítési bevételeiket dollárban kapják, és az Egyesült Államok különféle formáiba fektetik be. Ez a rendszer számos előnnyel jár az Egyesült Államok számára, de számos problémával is jár.
1. A valuta értékének instabilitása: A petrodollár rendszerben az olaj árát közvetlenül befolyásolja a dollár értéke. Amikor a dollár értéke esik, az olajexportőrök bevételkiesést szenvednek el. Ez érzékennyé teheti az olajexportőröket az Egyesült Államok monetáris politikájára, ami veszélyeztetheti gazdasági stabilitásukat.
2. Gazdasági függőség: A petrodollár rendszer miatt az olajexportőrök szorosan kötődnek az Egyesült Államok gazdaságához. Ez növeli az Egyesült Államok gazdaságát fenyegető kockázatokat, és az olajexportőrök gazdaságát túlzottan érinti az Egyesült Államok gazdasági helyzete.
3. Az Egyesült Államok túlzott nemzetközi befolyása: A petrodollár rendszer túlzott nemzetközi befolyást biztosít az Egyesült Államoknak. Mivel a dollár elengedhetetlen az olajtranzakciókhoz, az Egyesült Államok monetáris politikájával nagy befolyást gyakorolhat a világgazdaságra. Ez túlzottan függővé teheti a világgazdaságot az Egyesült Államok érdekeitől és prioritásaitól.
4. Az olajexportőrök gazdasági diverzifikációjának hiánya: A kőolajdollár rendszer túlzott mértékben függővé teheti az olajexportőröket az olajexporttól. Ez megnehezítheti ezen országok számára a gazdasági diverzifikációt, és növelheti az olajár-ingadozások kockázatát.
E problémák miatt egyes országok és megfigyelők a petrodollár-rendszer reformját szorgalmazták. Ezek a hívások különféle formákat öltenek, például lehetővé teszik más pénznemek használatát az olajtranzakciókban, vagy több pénznemből álló rendszer bevezetését.
